hétfő, június 21

Az élet nem mindig tündérmese


Újrakezdtem a Nanát. a 15. résznél járok, és nem zavar, hogy tudom mi történik. Szeretem. Elmegy vele az idő legalább, amit itthon töltök. Remélem hamarosan jobb idő lesz, elég az esős időből, június van!
Tegnap dodgemeztünk. Ha így kell egyáltalán leírni, mindegy. Alig volt valaki, csepergett az eső. A break dance-ot is elindították 2 emberrel, pedig mindig várnak, míg sokan lesznek. Pál utcai fiúk koncert volt, hát, Karthago meg Deák Bill jobban tetszett. A PUF-nak csak egy számát ismertem, és valahogy nem kötött le, lehet a társaság miatt, mert rég találkoztunk és inkább beszélgettem. Gumicukrot is vettünk, nagyonszeretem:) Nem voltak olyan sokan, mint az elmúlt napokban, valószínűleg a csepergő eső és hideg miatt. Niki sem bírta, fázott. Lillával hazamentek. Én, Dorina és Tatai kimentünk a sportba, a többiek ottmaradtak az utolsó számra, vagy már elmentek. Ott senki nem volt. Jól elvoltunk, nevettünk. A nagymamáink vicces szokásait beszéltük ki, bár az enyémek sokkal tisztábbak, és nem alkoholisták..:D Dorina azt mondta, a mamája olyan mint egy punk. Nem fürdik és a szomszédba megy piáért.. xD
Fél 11kor elindultunk haza. Ma egész nap Nanáztam, úgyhogy semmi nem történt, később remélem kinézünk a Csónakázó-tóra:)
Anya németet tanul, mert ma órája lesz, a tesóm meg próbál készülni az érettségire, ami szerdán lesz, de nem nagyon tudja rávenni magát. Így csak nekem van most nyári szünet:D Olyan büszke vagyok az anyukámra. Tavaly előtt is elvégzett egy két éves tanfolyamot, ráadásul szín ötösre, most pedig 3 hónap alatt akar németül megtanulni, pedig nincs könyű dolga, valljuk be, nem vagyunk csendes, jó gyerekek a tesómmal, mindig veszekszünk, mindenen. És ezt nehéz elviselni..:D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése